Hirdetés feladása
Nincs megjeleníthető hirdetés.
Kajak-kenu
A kajakozás és a kenuzás egyaránt remek szabadidős tevékenység, akkor is, ha csak hobbiszinten űzzük, érdemes belevágnunk. Fejleszti kitartásunkat, erőnlétünket és kiváló alkalom arra is, hogy a természetben, hazánk gyönyörű vizein töltsük szabadidőnket. Mielőtt vízi járgány vásárlására adnánk a fejünket, nézzük meg először is, mi is a különbség az egyes főbb típusok, vagyis a kajak és a kenu között? Rövid kis összefoglalónkból laikusuk is könnyedén megtalálhatják a főbb válaszokat, melyek alapján már könnyebb lesz dönteni. Anyag szempontjából hasonló a kínálat A hajók anyagát tekintve hasonló a kínálat mind a kajakok, mind pedig a kenuk esetében. Ma már nem csak fából készülnek a hajótestek, hanem egyre inkább előtérbe kerül a korszerű műanyag, de fém vagy üvegszálakkal készült hajókban is evezhetünk, melyek sokkal biztonságosabbak a modern technológiáiknak köszönhetően. Hajótestek és méretek A kajakok könnyebbek és keskenyebbek, könnyebben irányba tehetjük a hajót - a kenuk viszont nagyobb méretükből is adódóan kevésbé borulékonyak. Itt mélyebben és félig nyújtott lábbal ülünk a hajóban. A kenu ugyanis a kajakhoz képest tágasabb is, belső terében több a hely: itt padokon ülve evezünk. Míg a kajakban általában egyedül, vagy másodmagunkkal lapátolunk, addig egy kenuban többen evezünk egyszerre. Mi az, ami a leginkább eltér a két hajótípus között? Ez nem más, mint az evező és az evezés módja! A kenuhoz egytollú evezőt kapunk, csak egy oldalon kell egyszerre eveznünk. Az előttünk és a mögöttünk ülő a másik oldalon mártja vízbe a lapátját, így kiegyenlítődik az erő. A kajakhoz viszont kéttollú evező jár: a nyél mindkét végén lapát van, melyet felváltva merítünk a vízbe az egyik, majd a másik oldalon. Eltarthat egy darabig, mire ráérzünk a helyes technikára. Ez a fajta evezési gyakorlat minden izomcsoportot jótékonyan megdolgoztat vállunkban, hátunkban, karjainkban, sőt még hasizmainkat is erősíti. Magányos vízi fotós vagy inkább közösségi móka? Ezt is érdemes eldönteni, milyen kikapcsolódásra vágyunk a leginkább a vizeken? Ha inkább egyedül, csőre töltött fényképezőgéppel szeretjük élvezni a vizek kincseit, nem félünk az evezés kihívásaitól, és csöndesebb, gyorsabban suhanó vízi járgányt szeretnénk, akkor a kajak a mi hajónk. Ha vinnénk az egész családot, vagy túrázás közben is társasággal buliznánk, sőt, a kutyánkat sem szívesen hagyjuk otthon, kenut válasszunk.
Duna és környéke
A vízitúra-szezon még egy kicsit várat magára, de sosem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést, hogy legalább lélekben ráhangolódjunk a nyárra, és persze a szabadságolást sem árt minél hamarabb elintézni. Vízitúrázni csodálatos és bármilyen korosztály számára lehetséges, a magyar vizek környéke pedig szinte kivétel nélkül gyönyörű. Magyarországon leginkább a Dunára és a Tiszára szerveznek vízitúrákat, most ezekkel a folyókkal kezdjük el a nyári ráhangolódást, szerintünk a két nagy valamelyikén érdemes elkezdeni a vízitúrázást. Az öreg Duna hatalmas és ésszel már-már felfoghatatlan, hogy mekkora mennyiségű víz zúdul a medrében napról-napra, a folyami hajózás mellett az indián kenus vízitúrázók is jól megférnek a szinte végtelen vízen. A hajómánia vízitúra-specialistái egyöntetű véleménye, hogy a Duna a mérete mellett a szerteágazósága miatt is a honi vízitúrázók paradicsoma, mindenki megtalálja rajta a számításait. Az Öreg-Dunán a teljesítménytúrázók falhatják a folyamkilométereket, a mellékágak békés csöndjében pedig akár alfába is lemehetünk, egy csobbanó teknősön, vagy vadászó sólymon kívül nem lesz, aki megzavarjon. A Tisza békésebb és lassabb folyású, mint a „nagy testvér”, viszont a vad kemping hívei szívesebben kenuznak itt, mint a Dunán. A keleti romantika sok helyütt tetten érhető a potenciális táborhelyek között, de természetesen szépen kiépített sátrazó helyekkel is találkozik a vízitúrázó. A Tiszához amúgy is valami furcsán erős kötődésünk van, a Tisza-túra fogalom és főleg a 18-25 éves korosztály jár ide előszeretettel kipihenni az éves fáradalmakat, no meg persze a vizsgaidőszak megpróbáltatásait. Ettől persze még korántsem nevezhető zsúfoltnak a Tisza környéke, és attól sem kell tartania senkinek, hogy úgy néznek ki a Tisza-menti települések, mint a budapesti belváros egy szép nyári estén. Jól megfér egymás mellett mindenki, és a helyiek mellett mi lennénk a legboldogabbak, ha egyre többen adnák a fejüket nyáron kenuzásra, felejthetetlen élményeket gyűjthetnek be a Tisza-túrázók egy-egy vízitúra alkalmával.
Vitorlázás
2016. február 18. és 21. között 25. alkalommal nyitja meg kapuit a BUDAPEST BOAT SHOW kiállítás a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban. A jubileumi rendezvény idén újra két pavilonban várja a látogatókat több mint 80 kiállítóval, akik bemutatják a közel 100 vitorlás, elektromos és motoros jachtjaikat, szabadidõ, sport és wakeboard-os hajóikat, motorcsónakjaikat. Mindemellett számtalan hajózási kiegészítõvel, vitorlamárkával és szolgáltatással is várják az érdeklõdõket. A kiállítás fõ tematikája a 2016-os Nyári Játékok, így a tavalyi évhez hasonlóan a programszigeten olyan tematikus rendezvények várják majd a látogatókat, mint az Olimpiai Hajóosztályok Kiállítása, bemutatásra kerül kilenc oktatóhajó, melyeket a közvetlen szomszédságukban felállított 40m2-es bemutató medencében, vízen is ki lehet majd próbálni. A bemutató medence lesz továbbá a helyszíne az RC vitorlás és motors versenynek, valamint a Vízimentõk Magyarországi Szakszolgálat bemutatójának. További mozgalmas programnak ígérkezik a Kinect Olimpia, ahol olimpiai sportágakban lehet majd versenyezni, akik pedig jobban szeretik a nagyobb fizikai kihívásokat, megmérettethetik magukat az evezõgépeken, melyek szintén rögzítik az eredményeket. A rendezvényen megtekinthetõ lesz a Magyarok az Újkori Olimpiákon elnevezésû roll-up kiállítás, de a látogatók megismerkedhetnek az Olimpiai Vitorlázás történetével is. A GENERALI Kikötõ Színpadon a 2016-os Nyári Játékok jegyében olimpikonjaink és világbajnokaink beszélnek a kihívásaikról, és bemutatjuk a legújabb hazai fejlesztéseket is. Természetesen motoros hajó érdekességekben sem lesz hiány, Sebestyén Balázs beszél hajós élményeirõl, és a színpadon kerül bemutatásra a BALABO, vagyis a közösségi hajózás ötlete is. A BME Solar Boat Team, pedig ismerteti az érdeklõdõkkel terveiket és céljaikat. A kiállítás szervezõi a 2016-os rendezvény kapcsán harmadik alkalommal hirdették meg Újdonság Pályázatunkat, melynek célja, hogy támogassa a hazai hajókat, hajózási felszereléseket és kiegészítõket gyártó cégeket. A pályázatokat szakmai zsûri értékelte, és a két kategória elsõ három helyezettjének termékei megtekinthetõk lesznek a kiállításnak helyszínt nyújtó G pavilonban. Így a látogatók találkozhatnak a Flaar Kft., Aqwia Kft. és Bravo Boats Kft. legújabb hajóival, csakúgy, mint a Csepregi Vízisport Kft. (1D - One Design Sails) vitorla szettjével, a Magyar Suzuki Zrt. hajómotorjával és Fazekas Ákos hajózást segítõ hajómûszerével is. Az idei évre a kiállítás médiapartnerének jóvoltából Playboy VIP jegy is kapható, mely három hónapos újság elõfizetést és parkolási engedélyt tartalmaz a belépõjegyen kívül. Ha nem is élnek a Playboy VIP belépõvel, a kiállításra akkor is érdemes elõre váltani belépõt, hiszen így elkerülhetõ a sorban állás a jegypénztáraknál, ráadásul az online vásárolt belépõhöz kedvezményesen juthatunk hozzá. Bõvebb információ és jegyvásárlás a www.boatshow.hu és www.facebook.com/budapestboatshow oldalakon. A kiállítás fõvédnöke 2016-ban is a rendezvény stratégiai partnerének, a Magyar Vitorlás Szövetségnek az elnöke, fõ támogatója, pedig immáron harmadik éve, a GENERALI Biztosító Zrt. A kiállítás média partnere a Playboy. Egyidejû rendezvények: - FEHOVA – Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállítás - V. FEHOVA-MEOE Winter Dog Show - Nemzetközi Kutyakiállítás - Országos Íjász Bajnokság és Fesztivál - Bocuse d’Or szakácsverseny - hazai döntõ
Kajak-kenu
Kalandokban gazdag, őszidei kajaktúrák, hazai vizeken evezve
Noha már októbert írunk a naptár szerint, az időjárás szerint még néha-néha meleg lesz. Azonban, ha hajós élményekben gazdag, kora őszi vízi túrákra vágyunk, akkor éppen itt az idő, hogy szétnézzünk a szervezett kajakos illetve kenus programok között. Hiszen ilyenkor csodaszép a táj, a nagy hőségtől sem kell már tartanunk, és a természet is az egyik leggazdagabb arcát fordítja felénk. Folyókon vagy tavakon? Lehet akár egyszerre mindkettő: például a csodálatos szép, és látnivalók terén rendkívül gazdag Tisza-tó. Egyik túralátogató mesélte, hogy számára egyszerűen lenyűgöző élmény volt. Persze ehhez sokat tett hozzá egy jó stílusú, hiteles és szórakoztató túravezető is, aki bizony ilyen esetekben mintegy idegenvezetőként is meg kell, hogy állja a helyét. A tó és a körülötte lévő élővilág bemutatása és – persze mindezek saját, testközelből való megismerése – adja a legfőbb élményt, és mellette pedig már csak hab a tortán, hogy eközben hódolhatunk egyik kedvenc vízi sportunknak is, és az értékes szabadlevegőn lehetünk. Madarak szempontjából a lehető legjobb időszak következik… Bizony, ha szép madarakat szeretnénk megfigyelni, és esetleg lencsevégre kapni, akkor az őszi idény lesz erre a legmegfelelőbb, hiszen ebben az időszakban sokkal több, érdekesebb látnivalónk lehet a többi évszakhoz képest. Ilyenkor már a seregélyek és a fecskék is gyülekeznek, hogy a nádasokban elbújva némi tápanyagban gazdag csemegét vegyenek magukhoz a hosszú vándorút előtt. A seregélyeket is megfigyelhetjük már ilyenkor, ahogy a tőlük megszokott alakzatban szelik át az eget, hogy kukacokra és egyéb puhatestű állatkákra vadásszanak. Vadkacsákat, sőt már ludakat is szép számmal kaphatunk lencsevégre ilyentájt, ekkorra már egyre többen és többen lesznek, ahogyan a szárcsák is több ezres kolóniákban repülve gyülekeznek. Izgalmas, három részre osztható vízi világ A fokozottan védett területű Tisza tó izgalmas, látnivalókban dúsgazdag vízi világát három külön részre oszthatjuk – főleg védettség, illetve a növény – és állatvilág szempontjából. Északabbra a fokozottan védett részt, míg középen a bárki számára megtekinthető területet lelhetjük fel, egyre délebbre haladva, a nyílt víztükör irányába, ahol akár még a jet-ski használata is megengedett. Kenuval, illetve alacsonyabb teljesítményű motorcsónakkal szépen be tudjuk járni majd ezt a területet, melyet leginkább Tiszafüred vagy Poroszló irányából lesz érdemes megközelítenünk. A sűrű és dúsan növő növényzet pedig remek bújócskát ad majd nekünk, ahol csónakunkból kiváló alkalom nyílik majd a különböző, szebbnél szebb madarak és madárrajok megfigyelésére.
Kajak-kenu
A kajak-kenu újrafelfedezése - kép 1
A kajak-kenu újrafelfedezése Elõzõ cikkünkben már betekintést nyerhettünk, hogyan is kezdõdött a kajakok és a kenuk elterjedése a nagyvilágban. Azonban minket, magyarokat, akik valóban kiválóak vagyunk ebben a sportágban (is) valószínûleg jobban érdekel, hogyan vált igazi versenysporttá a kajak-kenu. Széchenyi itt is letette a névjegyét Az eszkimók és az indiánok után sok százévnyi csend következett, majd az 1800-as évek közepén kezdték újra felfedezni a két sportágat, azonban ekkor már kizárólag rekreációs célzattal. Ráadásul nem is a korábbi használati helyén terjedt el, hanem Európában, hiszen az életszínvonal drasztikus növekedése, a boldog békeidõk itt engedték meg azt, hogy az emberek sporttal kezdjenek foglalkozni szabadidejükben. Az elsõ kenuklubot hol máshol, mint Londonban alapították meg, majd mintájára New Yorkban és Oroszországban is szervezkedni kezdtek a sportág szerelmesei, akik nemsokára versenyeket is rendeztek. Magyarországon elõször a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István tett említést az érdekes vízi jármûvekrõl, a „kajikokról” egyik törökországi útja során. Wesselényi báróval együtt tekintette meg 1823-ban az elsõ Oxford-Cambridge evezõsnyolcas versenyt, amely akkora hatást gyakorolt rá, hogy azonnal rendelt egy hajót Angliából. A Lánchíd mellett 1834-ben megalapított a Csónakdát, majd 1841-ben a helyén létrehozta a Hajós Egyletet, melynek több báró és gróf is tagja volt. Tiszteletére Magyarország legnagyobb versenypályáját, a szegedi Maty-éren található komplexumot is róla nevezték el megépülésének idejében. 1863-ban az elsõ regattára is sor került, mely a Margitsziget kisebbik csúcsától indult az Akadémiáig. Ekkoriban kétféle hajóosztály volt ismert: a fedett kajakokat canoe-nak, a fedetleneket pedig szandolinnak nevezték. Az önállósodás elkerülhetetlen volt A kajak tehát kezdetben az evezõs élet része volt, érdekesség, hogy az elsõ versenyeken a hajók neveit is feltûntették, mint a vitorlásversenyeken, hiszen ekkoriban az emberek saját maguk gyártották jármûveiket, a hajókészítõ mesterek és cégek csak késõbb jelentek meg. 1941-re érett meg a Magyar Kajak-kenu Szövetség gondolta, így kiváltak az evezõsöktõl és önálló úton folytatták szereplésüket. Ám ez nem ment ilyen könnyedén, hiszen az evezõsök irigykedtek a kajak-kenu népszerûségére és rohamos fejlõdésére, így próbálták gátolni terjeszkedését. A hasonló adottságok és versenykövetelmények miatt a kajak és kenu versenyeket a kezdetõktõl fogva együtt rendezik meg. A sportág elsõ világbajnokságára 1938-ban, a svédországi Waxholmban került sor. A vb-ket kezdetben kétévente, majd évente rendezték meg azokban az esztendõkben, amikor nem került sor olimpiára.