Van azonban némi tennivalónk, mielőtt vízre szállnánk kedvenc hajónkkal. Sokunk biztos nem is látta hajóját ősz óta. Talán néhányan nem is tudják, a kikötőben hol is keressék… Ilyenkor jön a fejtőrés: mit is, hogy is, mivel ? Bizonyára a hajókivétel alkalmával mindenki magas nyomású mosóval teljesen tisztára, simára varázsolta hajója vízvonal alatti részét. Ilyenkor a jobb minőségű algagátlót nem kell csiszolni. Egyszerűen kenjük fel az új réteget. Az algagátlóknak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik az önkopó, vagy önpolírozó, a másik a kemény algagátló. Amennyiben önkopó, akkor a fellazult felület nem engedi megtapadni az algákat. A kemény fajtánál a rétegből kiáramló hatóanyag akadályozza az algák felrakódását. A munkálatok végzése során nagyon fontos az egészségünk és a környezetünk védelme. Használjunk védőszemüveget, védőkesztyűt, védőruhát és védőmaszkot ! Az üres dobozokat és az elhasznált szerszámokat mindenképp megfelelő gyűjtőhelyre vigyük ! Ha ezzel végeztünk, jöhet a vízvonal fölötti rész. Elsőként tisztítószerrel mossuk le a hajó felső részét, távolítsuk el az elmúlt szezon szennyeződéseit. Ha úgy ítéljük meg nem árt átpolírozni a hajó testet. A polírozáshoz használjunk műanyag felületekhez kifejlesztett anyagot. Nézzük át a kötelek állapotát, szükség estén cseréljük ki azokat. A fa részeket lakkozzuk, ha kell fáig lecsiszolva, ajánlatos lecsavarozni a műanyagról. A vereteket olajozzuk vagy zsírozzuk meg. Hasznos lehet a zsírzó spray. A csörlőket ajánlatos szétszedni és tisztítás után vízálló zsírral bekenni. Ajánlatos vízre tétel előtt elvégezni, hogy elkerülendő az alkatrészek vízbe esését. Vitorlás esetén ajánlatos egy rongyot húzni benne fel-le, hogy a beragadt port eltávolítsuk. A kabin belsejében sem árt szétnézni. Biztosan találunk pár dolgot ami felújításra, tisztításra, cserére szorul. Ellenőrizzük a műszerek, valamint az elektromos rendszer állapotát.

Idén 82 éves a balatoni viharjelzés, a 30 viharjelző állomásból álló rendszert március végén kapcsolták be. Ennek örömére a Hajómánián is átismételjük, hogy mit jelentenek az egyes állások. A viharjelzés életet ment, ezért hajósoktól a strandolókig mindenkinek ajánlott az ismerete, annál is inkább, mert a szakemberek szerint az idén a korábbi évekhez képest erősödő viharokra lehet számítani. Egyértelmű jele a tavasznak és a hajózási szezon közeledtének, hogy március utolsó napján bekapcsolták a balatoni viharjelzést. Az életmentő berendezést az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviselői közösen kapcsolták be. A viharjelzés nem csak a tájkép miatt fontos, a fényjelzés ismerete életet menthet a nagy tavainkon. A Balatonon három medencére osztva (nyugati-, középső- és keleti medence) összesen 30 viharjelző berendezést üzemeltet az OMSZ. A Hajómániánál meggyőződésünk, hogy a viharjelzés ismerete az egyik legfontosabb, űzzön az ember bármilyen vízi sportot, éppen ezért nem lehet elégszer ismételni a jelentéseit. Alapfok – nincs fényjelzés A viharjelzés alapfokon áll, és nem jelez a következő esetekben: - gyenge légmozgás (0-15 km/óra), a víz teljesen sima - mérsékelt szél (15-25 km/óra), a víz gyengén fodrozódik, enyhe hullámok láthatóak - élénk szél (25-40 km/óra), az előzőnél nagyobb, úgynevezett közepes hullámok tapasztalhatóak Első fokú viharjelzés – percenként 45 villanás Első fokú viharjelzésről beszélhetünk, és fényjelzést láthatunk a következőknél: - erős szél (40-60 km/óra), megjelennek az előzőeknél nagyobb hullámok, de még nem annyira veszélyes - gyakorlott szörfösök kedvence - csónakok és a fürdőzők csak a part közelében lehetnek Másodfokú viharjelzés – percenként 90 villanás A másodfokú viharjelzéssel már nem lehet viccelni, a következőkre számíthatunk, ha gyakori a viharjelző fényjelzése: - viharos szél (60-80 km/óra); tarajos hullámok a tavon, a csónakoknak ilyenkor már tilos vízre menni és a nagyobb vitorlás hajók is csak a megfelelő biztonsági intézkedések betartásával futhatnak ki. - erős vihar (80-100 km/óra); a hatalmas hullámok tetejéről elporzik a víz, ekkor már a motoros hajóknak is ki kell kötniük. - orkán (100 km/óra felett); a vízfüggöny mellett porzik a víz, a látótávolság a nullával egyenlő. A speciális mentőhajókon kívül senki nem mehet a vízre. - másodfokú viharjelzés esetén szigorúan tilos a tóban fürdeni A balatoni viharjelző-rendszert folyamatosan fejlesztik, a fényjelzőket LED-es világítótestekre cserélik. Az egyik medencében már megtörtént az átállás, a tengeri körülményekre kifejlesztett égők energiatakarékosak, fényük pedig messzebbről is látható. Természetesen a balatoni viharjelző-rendszer is halad a korral, idén már okostelefonokra kifejlesztett viharjelző applikációk is segítik a hajósokat. Ha valamiért nem látnánk a viharjelzőt, a telefonunk segít nekünk.