Európa legrégebbi és leghosszabb (160km) tókerülő versenye július 18-án rajtol Balatonfüredről. Innen Balatonkenese a cél, majd Siófok érintésével irány Keszthely onnan pedig vissza Balatonfüredre. A Magyar Vitorlás szövetség beszámolója szerint idén is várhatóan több mint 600 induló vág neki az 51. Kékszalag Nagydíjnak. Az AUDI mellett a másik főtámogató idén a RAIFFEISEN BANK. A verseny célja a sport mellett, a balatoni vendéglátás és a vitorlás turizmus további fejlesztése és népszerűsítése. Egy kis töri. Az első Kékszalagot 1934-ben rendezték. Nevét a leggyorsabb tengeri vitorlás árbócán viselt kék szalagról kapta, mely hagyományt később átvették a gőzösök is. Ezután az európai nagy tavi versenyek győztese is árbóc¬csúcsára köthette a leggyorsabbnak járó elismerést jelképező szalagot. Az utóbbi években már több mint 500 vitorlás indult el a versenyen. Tavaly nevezetesen 526 hajó állt rajthoz, azonban csak 395-en értek célba. Ez a szám mutatja, hogy egy igen komoly és nehéz versenyről van szó. A Kékszalag 2010-ben büszkélkedhetett a legtöbb indulóval: 593 hajó állt a rajtvonalhoz. Idén pedig valószínűleg újabb részvételi rekord születik. A verseny eddigi legeredményesebb kormányosa, Litkey Farkas, Fifty-fity nevű katamaránjával és 7 óra 13 perces rekordjával csúcstartó a Magyar tengeren. A múlt évben 681 hajó rajtolt el, és 545 futott be. Ebben az időszakban érdemes ellátogatni a Balatonhoz hiszen a Kékszalag mellett számos más neves esemény kerül megrendezésre. A verseny napját megelőzően rendezik a Kékpántlikát, melyet a gyerekek „Kékszalagjának” szoktak nevezni. A rendezők örömmel várják az érdeklődőket a füredi rajthoz, ahol szemet gyönyörködtető látvány fogadja őket reggel 9 órától. Felejthetetlen élmény nyújt ugyanis, amikor egyszerre mintegy 600 hajó vág neki a távnak. Az se csüggedjen, aki idén nem tud ellátogatni a versenyre. A közvetítésről az MTVA gondoskodik az M4 Sporton. Emellett a futam követhető lesz az Origo-n is. A versenye fő támogatója a RAIFFESEN BANK, az AUDI , de hozzájárul a verseny színvonalának emeléséhez többek között az Ilcsi Szépítő Füvek, a Generali, és a Seiko, a Béflex, is.

Április 1-jétől újra indult a viharjelzés tavainkon, és egészen október 31-ig. A jelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat adja ki. Viharjelző berendezések működnek a Balaton mellett Velencei, a Tisza, valamint a Fertő-tónál . A Balatont a viharjelzések szempontjából három medencére osztjuk: • a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. • a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és • a Keszthelytől a Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medencére, A viharjelzés fokozatai medencénként eltérő is lehet a Balatonon. A többi tó esetében csak egy vihar jelzés lehet érvényben. • I. fokú viharjelzés – percenként 45 fényfelvillanás, a várható maximális széllökések sebesség eléri 40-60 kilométer/óra sebességet . A parttól 500 méternél távolabb úszni, csónakkal, mási vizi eszközzel nem szabad menni. • II. fokú viharjelzés – percenként 90 fényfelvillanás, széllökések sebessége meghaladhatja a 60 kilométer/órát. Vízben tartózkodni tilos. A jelzéseket a várható szélerősödés előtt másfél órával adják ki. Újdonság ebben az évben: fényjelző berendezések a tó közepén A Balaton körül negyvenhat „fix” viharjelző működik, a Tisza tavon öt, a Fertő tavon egy, a Velencei-tavon három viharjelző mellett újdonságként egy mobil lámpaegység üzemel. A nagyobb biztonság érdekében a már üzemelő jelző berendezések mellett ebben az évben néhány új viharjelző került telepítésre: Balatonszepezden, Balatonedericsen, Keszthely-Fenékpusztán, Balatonszárszón és Tihanyban. A Balatonon napelemekkel működő mobil jeladók üzemelnek. Mindhárom medencében a víz közepén Siófok, Szigliget és Keszthely térségében lettek elhelyezve, jól láthatóan a vízből kiemelkedve. Ajánlatos, mindenkinek a saját érdekében figyelni a viharjelzéseket, és betartani a szabályokat

Van azonban némi tennivalónk, mielőtt vízre szállnánk kedvenc hajónkkal. Sokunk biztos nem is látta hajóját ősz óta. Talán néhányan nem is tudják, a kikötőben hol is keressék… Ilyenkor jön a fejtőrés: mit is, hogy is, mivel ? Bizonyára a hajókivétel alkalmával mindenki magas nyomású mosóval teljesen tisztára, simára varázsolta hajója vízvonal alatti részét. Ilyenkor a jobb minőségű algagátlót nem kell csiszolni. Egyszerűen kenjük fel az új réteget. Az algagátlóknak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik az önkopó, vagy önpolírozó, a másik a kemény algagátló. Amennyiben önkopó, akkor a fellazult felület nem engedi megtapadni az algákat. A kemény fajtánál a rétegből kiáramló hatóanyag akadályozza az algák felrakódását. A munkálatok végzése során nagyon fontos az egészségünk és a környezetünk védelme. Használjunk védőszemüveget, védőkesztyűt, védőruhát és védőmaszkot ! Az üres dobozokat és az elhasznált szerszámokat mindenképp megfelelő gyűjtőhelyre vigyük ! Ha ezzel végeztünk, jöhet a vízvonal fölötti rész. Elsőként tisztítószerrel mossuk le a hajó felső részét, távolítsuk el az elmúlt szezon szennyeződéseit. Ha úgy ítéljük meg nem árt átpolírozni a hajó testet. A polírozáshoz használjunk műanyag felületekhez kifejlesztett anyagot. Nézzük át a kötelek állapotát, szükség estén cseréljük ki azokat. A fa részeket lakkozzuk, ha kell fáig lecsiszolva, ajánlatos lecsavarozni a műanyagról. A vereteket olajozzuk vagy zsírozzuk meg. Hasznos lehet a zsírzó spray. A csörlőket ajánlatos szétszedni és tisztítás után vízálló zsírral bekenni. Ajánlatos vízre tétel előtt elvégezni, hogy elkerülendő az alkatrészek vízbe esését. Vitorlás esetén ajánlatos egy rongyot húzni benne fel-le, hogy a beragadt port eltávolítsuk. A kabin belsejében sem árt szétnézni. Biztosan találunk pár dolgot ami felújításra, tisztításra, cserére szorul. Ellenőrizzük a műszerek, valamint az elektromos rendszer állapotát.