Április elejétől újra indul a viharjelzés tavainkon, és egészen október végéig tart. A jelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat adja ki. Viharjelző berendezések működnek a Balaton mellett Velencei, a Tisza, valamint a Fertő-tónál . A Balatont a viharjelzések szempontjából három medencére osztjuk: • a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. • a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és • a Keszthelytől a Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medencére, A viharjelzés fokozatai medencénként eltérő is lehet a Balatonon. A többi tó esetében csak egy vihar jelzés lehet érvényben. • I. fokú viharjelzés – percenként 45 fényfelvillanás, a várható maximális széllökések sebesség eléri 40-60 kilométer/óra sebességet . A parttól 500 méternél távolabb úszni, csónakkal, mási vizi eszközzel nem szabad menni. • II. fokú viharjelzés – percenként 90 fényfelvillanás, széllökések sebessége meghaladhatja a 60 kilométer/órát. Vízben tartózkodni tilos. A jelzéseket a várható szélerősödés előtt másfél órával adják ki. Újdonság ebben az évben: fényjelző berendezések a tó közepén A Balaton körül negyvenhat „fix” viharjelző működik, a Tisza tavon öt, a Fertő tavon egy, a Velencei-tavon három viharjelző mellett újdonságként egy mobil lámpaegység üzemel. A nagyobb biztonság érdekében a már üzemelő jelző berendezések mellett ebben az évben néhány új viharjelző került telepítésre: Balatonszepezden, Balatonedericsen, Keszthely-Fenékpusztán, Balatonszárszón és Tihanyban. A Balatonon napelemekkel működő mobil jeladók üzemelnek. Mindhárom medencében a víz közepén Siófok, Szigliget és Keszthely térségében lettek elhelyezve, jól láthatóan a vízből kiemelkedve. Ajánlatos, mindenkinek a saját érdekében figyelni a viharjelzéseket, és betartani a szabályokat

Bizony, a hajózásnak, ahogyan minden más sportnak is – természetesen vannak szabályai. Érdemes ezekkel is tisztában lennünk, és alaposan utánajárnunk, hogy még véletlenül se kerüljünk kellemetlen helyzetbe. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság hivatalos tájékoztatóját böngészve jutottunk el mi is az alábbi néhány információhoz, melyekről úgy gondoltunk, hasznos lesz, ha tájékoztatjuk olvasóinkat. Kezdjük most a csónakázás szabályaival. A csónakázás legfőbb szabályairól röviden Csónak vezetésére az a személy lehet jogosult, aki legalább a 14. életévét betöltötte, úszni tud, valamint a vezetésben is megfelelő gyakorlattal bír. Amennyiben több személy utazik majd a csónakban, ki kell jelölni egy vezetőt, aki már legalább a 16. életévét betöltötte, illetve ha gépi meghajtású csónakról, járműről van szó, akkor legalább 17 éves kell, hogy legyen az illető. Fontos szabályok vonatkoznak az elindulásra, illetve a kikötőből való kiállásra is. A parttól, illetve a kikötőhelytől való elindulásra illetve menetirány változtatására is akkor van lehetőség – szabályos keretek között – ha az nem zavar más, vízi közlekedésben részt vevőt, illetve úszót, aki a vízben tartózkodik – vagyis senkinek a testi épségét nem veszélyezteti. Fontos szabály, hogy ügyeljünk nagyon a kötelező felszerelésekre is: legalább egy db mentőmellény, legalább 1 db evező és horgony – ez utóbbinak meg kell haladnia a csónak horgony nélkül mért tömegének minimum az 5%-át. Ha nincsen speciális, szakszerű horgonyunk, akkor ez egy ideiglenes rögzítésre alkalmas, más, veszélytelen eszközzel is helyettesíthető. Valamint, kell még legyen a csónakban vízmérő, a kikötéshez alkalmas lánc vagy kötél, illetve egy elektromos lámpa, fényjelzés céljából, melyen több, egymástól függetlenül is működő led izzó, vagy dióda lelhető fel, de tartalék áramforrással is kell hogy rendelkezzünk a naplementétől a következő nap felkeltéig tartó időszakban. Tűzoltó készülék, illetve a csónak üzemben tartójának a pontos adatai és elérhetősége kell még, hogy velünk legyen az út során, amennyiben szabályszerűen szeretnénk csónakázni. Hamarosan folytatjuk!

Előző cikkünkben az evezőshajók tárolásáról ejtettünk néhány szót. Most arról írunk egy rövid kis összefoglalót, hogy vitorlás hajónkat hogyan tároljuk, majd pedig „tegyük el” télire, ha itt lesz az ideje. Ha rendelkezésünkre áll kikötőhely, akkor nem kérdés, hogy itt tároljuk vitorlásunkat. Ha lehorgonyozzuk hajónkat, számoljunk vele, hogy a szél forgásával a hajó is forogni fog. A horgonykötél hossza a vízmélység négyszerese legyen. Olyan területen, ahol nincs a közelben kikötő, bójához kikötve is tárolhatjuk hajónkat. A bóját vasbeton „klocnin” rögzítik drótkötéllel, vagy lánccal, mely jóval hosszabb, mint a horgonykötél. Ezt már használat előtt hetekkel ki kell helyezni, hogy belesüllyedjen az iszapba, ne mozduljon el. Október után már veszélyes a hajót vízen tárolni, a téli tárolás majd a parton kivitelezhető. Amire érdemes odafigyelni: ha daruval emeljük ki a hajót, a gurtni ne tegyen kárt benne ne hagyjuk rászáradni a hajótestre az algaréteget, magasnyomású mosóberendezéssel hatékonyan eltávolítható a környezeti hatások ellen használjunk ponyvát, ami alatt biztosítsuk hajónk megfelelő szellőzését a hajó belsejében minden lehetséges helyről távolítsuk el a vizet, mert ha megfagy, szétrepesztheti az alkatrészeket, berendezéseket – a wc-nél és a motornál alkalmazhatunk fagyálló folyadékot, de a víztartály esetében nem, mert mérgező a vitorlákat száraz állapotban összehajtva helyezzük zsákba az akkumulátorokat töltsük fel árammal – erről havonta gondoskodjunk a későbbiekben is – és desztillált vízzel a főkapcsolót kapcsoljuk le, és az üzemanyag tartályt is töltsük fel a helyet, ahol hajónkat tárolni fogjuk, gondosan válasszuk ki, a hajótestet északnyugatnak állítsuk orral ellenőrizzük, hogy a támasztékok nem tudnak belesüllyedni a földbe sehol