A vitorlások külsõ felépítése és szerkezetének alapjai

A vitorlás hajók mûködése egy igazán komoly és sokrétû dolog, ezért nyilván nem lehet itt és most egy-egy cikkben felfedni minden csínját-bínját a vitorlás szakmának, és persze a hajóelméletnek sem – de azért mégis most arra gondoltunk, hogy alapszinten néhány lényeges információt megosztunk most a bennünket olvasó kis közönségünkkel…

A vitorlásokat nem véletlenül nevezik a vízi jármûvek királynõjének, hiszen az a finom elegancia, és célszerûség, mely minden ilyen hajóból egyenesen sugárzik – mindenképpen magáért beszél – akár a legegyszerûbb vitorlás csónakokat, de akár egy komolyabb 80 méteres tengeren közlekedõ maxi jachtot is értünk alatta.

A most következõ pár sorban olyan logikai elv alapján vesszük végig a vitorlások szerkezeti elemeit, ahogyan célszerû egy szemrevételezést elvégezni, elvégeztetni majd a vízre szállás elõtt.

Hajótest, gerincvonal és bordametszet – néhány alapvetõ szerkezeti dolog a vitorláshajón

A vitorlásokra általában jellemzõ, hogy különleges igénybevételnek lesz kitéve a hajótestnek elviselnie. Gondoljunk csak a szélnyomásra például, amely a hajótesten mindössze néhány pontban fog koncentrálódni. Nagyon fontos hogy minden hajótest mindenekelõtt szimmetrikus legyen, ezt a függõleges szimmetriát nevezzük gerincvonalnak. Az erre merõleges tartóelemek pedig a bordák, ezeket szoktuk egy hajómetszet ábráján is feltüntetni. Az nagyon fontos – még akkor is, ha éppen kezdõ vitorlázók vagyunk – hogy el tudjunk igazodni a hajó vonalrajzán. A metszetek formája nagyon fontos dolog – hiszen ez fogja meghatározni a hajónk stabilitását is.

A hajó külhéja, és anyagtípusai

Majd egy térben hajlított külsõ héj következik, mely „ráborul” mintegy borításképpen a külhéj, mely készülhet rétegelt fából, vagy mûanyagból – ez manapság a legelterjedtebb – de léteznek fémbõl, alumíniumból és akár még vasból is ilyenek. A mûanyagnak nemcsak az az elõnye, hogy nagyon könnyû, de kis ráfordítással könnyedén kijavíthatóak az esetleg sérülések a felületén akár házilag is.

A bordametszet alakja is többféle tud lenni, ívelt és kerek – készülhet fából és mûanyagból. A fa építésmódról már írtunk egy korábbi cikkünkben – itt bõvebben is tettünk említést a palánkolt vagy a lemezes hajókról, illetve a klinker építésrõl (ahol a lemezek mintegy tetõcseréphez hasonló elven rakódnak egymásra.) A mûanyag szerkezetek legtöbbször laminált héjborítással rendelkeznek, melyeknél fõleg az erõs és ütésálló töltõanyag – a beton és a mûgyanta – biztosítja a megfelelõ szilárdságát a héjnak. Ám ahol nagyon igénybe vételnek van kitéve a hajó, ott inkább a laminált szerkezetû héjmegoldást alkalmazzák, melynek erõsségét az adott forma szerint, a rostszerkezetek számával tudják még tovább erõsíteni. Ezt ilyenkor már szendvics-szerkezetnek is nevezik.