A kajak-kenu újrafelfedezése
Elõzõ cikkünkben már betekintést nyerhettünk, hogyan is kezdõdött a kajakok és a kenuk elterjedése a nagyvilágban. Azonban minket, magyarokat, akik valóban kiválóak vagyunk ebben a sportágban (is) valószínûleg jobban érdekel, hogyan vált igazi versenysporttá a kajak-kenu.
Széchenyi itt is letette a névjegyét
Az eszkimók és az indiánok után sok százévnyi csend következett, majd az 1800-as évek közepén kezdték újra felfedezni a két sportágat, azonban ekkor már kizárólag rekreációs célzattal. Ráadásul nem is a korábbi használati helyén terjedt el, hanem Európában, hiszen az életszínvonal drasztikus növekedése, a boldog békeidõk itt engedték meg azt, hogy az emberek sporttal kezdjenek foglalkozni szabadidejükben.
Az elsõ kenuklubot hol máshol, mint Londonban alapították meg, majd mintájára New Yorkban és Oroszországban is szervezkedni kezdtek a sportág szerelmesei, akik nemsokára versenyeket is rendeztek.
Magyarországon elõször a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István tett említést az érdekes vízi jármûvekrõl, a kajikokról egyik törökországi útja során. Wesselényi báróval együtt tekintette meg 1823-ban az elsõ Oxford-Cambridge evezõsnyolcas versenyt, amely akkora hatást gyakorolt rá, hogy azonnal rendelt egy hajót Angliából.
A Lánchíd mellett 1834-ben megalapított a Csónakdát, majd 1841-ben a helyén létrehozta a Hajós Egyletet, melynek több báró és gróf is tagja volt. Tiszteletére Magyarország legnagyobb versenypályáját, a szegedi Maty-éren található komplexumot is róla nevezték el megépülésének idejében.
1863-ban az elsõ regattára is sor került, mely a Margitsziget kisebbik csúcsától indult az Akadémiáig. Ekkoriban kétféle hajóosztály volt ismert: a fedett kajakokat canoe-nak, a fedetleneket pedig szandolinnak nevezték.
Az önállósodás elkerülhetetlen volt
A kajak tehát kezdetben az evezõs élet része volt, érdekesség, hogy az elsõ versenyeken a hajók neveit is feltûntették, mint a vitorlásversenyeken, hiszen ekkoriban az emberek saját maguk gyártották jármûveiket, a hajókészítõ mesterek és cégek csak késõbb jelentek meg.
1941-re érett meg a Magyar Kajak-kenu Szövetség gondolta, így kiváltak az evezõsöktõl és önálló úton folytatták szereplésüket. Ám ez nem ment ilyen könnyedén, hiszen az evezõsök irigykedtek a kajak-kenu népszerûségére és rohamos fejlõdésére, így próbálták gátolni terjeszkedését.
A hasonló adottságok és versenykövetelmények miatt a kajak és kenu versenyeket a kezdetõktõl fogva együtt rendezik meg. A sportág elsõ világbajnokságára 1938-ban, a svédországi Waxholmban került sor. A vb-ket kezdetben kétévente, majd évente rendezték meg azokban az esztendõkben, amikor nem került sor olimpiára.