Április elejétől újra indul a viharjelzés tavainkon, és egészen október végéig tart. A jelzéseket az Országos Meteorológiai Szolgálat adja ki. Viharjelző berendezések működnek a Balaton mellett Velencei, a Tisza, valamint a Fertő-tónál . A Balatont a viharjelzések szempontjából három medencére osztjuk: • a Tihanyi-félszigettől keletre lévő keleti medencére. • a Fonyód és Tihany közötti középső medencére és • a Keszthelytől a Badacsony-Fonyód szorosig tartó nyugati medencére, A viharjelzés fokozatai medencénként eltérő is lehet a Balatonon. A többi tó esetében csak egy vihar jelzés lehet érvényben. • I. fokú viharjelzés – percenként 45 fényfelvillanás, a várható maximális széllökések sebesség eléri 40-60 kilométer/óra sebességet . A parttól 500 méternél távolabb úszni, csónakkal, mási vizi eszközzel nem szabad menni. • II. fokú viharjelzés – percenként 90 fényfelvillanás, széllökések sebessége meghaladhatja a 60 kilométer/órát. Vízben tartózkodni tilos. A jelzéseket a várható szélerősödés előtt másfél órával adják ki. Újdonság ebben az évben: fényjelző berendezések a tó közepén A Balaton körül negyvenhat „fix” viharjelző működik, a Tisza tavon öt, a Fertő tavon egy, a Velencei-tavon három viharjelző mellett újdonságként egy mobil lámpaegység üzemel. A nagyobb biztonság érdekében a már üzemelő jelző berendezések mellett ebben az évben néhány új viharjelző került telepítésre: Balatonszepezden, Balatonedericsen, Keszthely-Fenékpusztán, Balatonszárszón és Tihanyban. A Balatonon napelemekkel működő mobil jeladók üzemelnek. Mindhárom medencében a víz közepén Siófok, Szigliget és Keszthely térségében lettek elhelyezve, jól láthatóan a vízből kiemelkedve. Ajánlatos, mindenkinek a saját érdekében figyelni a viharjelzéseket, és betartani a szabályokat

Van némi tennivalónk, mielőtt vízre szállnánk kedvenc hajónkkal. Sokunk biztos nem is látta hajóját ősz óta. Talán néhányan nem is tudják, a kikötőben hol is keressék… Ilyenkor jön a fejtőrés: mit is, hogy is, mivel ? Bizonyára a hajókivétel alkalmával mindenki magas nyomású mosóval teljesen tisztára, simára varázsolta hajója vízvonal alatti részét. Ilyenkor a jobb minőségű algagátlót nem kell csiszolni. Egyszerűen kenjük fel az új réteget. Az algagátlóknak alapvetően két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik az önkopó, vagy önpolírozó, a másik a kemény algagátló. Amennyiben önkopó, akkor a fellazult felület nem engedi megtapadni az algákat. A kemény fajtánál a rétegből kiáramló hatóanyag akadályozza az algák felrakódását. A munkálatok végzése során nagyon fontos az egészségünk és a környezetünk védelme. Használjunk védőszemüveget, védőkesztyűt, védőruhát és védőmaszkot ! Az üres dobozokat és az elhasznált szerszámokat mindenképp megfelelő gyűjtőhelyre vigyük ! Ha ezzel végeztünk, jöhet a vízvonal fölötti rész. Elsőként tisztítószerrel mossuk le a hajó felső részét, távolítsuk el az elmúlt szezon szennyeződéseit. Ha úgy ítéljük meg nem árt átpolírozni a hajó testet. A polírozáshoz használjunk műanyag felületekhez kifejlesztett anyagot. Nézzük át a kötelek állapotát, szükség estén cseréljük ki azokat. A fa részeket lakkozzuk, ha kell fáig lecsiszolva, ajánlatos lecsavarozni a műanyagról. A vereteket olajozzuk vagy zsírozzuk meg. Hasznos lehet a zsírzó spray. A csörlőket ajánlatos szétszedni és tisztítás után vízálló zsírral bekenni. Ajánlatos vízre tétel előtt elvégezni, hogy elkerülendő az alkatrészek vízbe esését. Vitorlás esetén ajánlatos egy rongyot húzni benne fel-le, hogy a beragadt port eltávolítsuk. A kabin belsejében sem árt szétnézni. Biztosan találunk pár dolgot ami felújításra, tisztításra, cserére szorul. Ellenőrizzük a műszerek, valamint az elektromos rendszer állapotát.

Bizony, a hajózásnak, ahogyan minden más sportnak is – természetesen vannak szabályai. Érdemes ezekkel is tisztában lennünk, és alaposan utánajárnunk, hogy még véletlenül se kerüljünk kellemetlen helyzetbe. A Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság hivatalos tájékoztatóját böngészve jutottunk el mi is az alábbi néhány információhoz, melyekről úgy gondoltunk, hasznos lesz, ha tájékoztatjuk olvasóinkat. Kezdjük most a csónakázás szabályaival. A csónakázás legfőbb szabályairól röviden Csónak vezetésére az a személy lehet jogosult, aki legalább a 14. életévét betöltötte, úszni tud, valamint a vezetésben is megfelelő gyakorlattal bír. Amennyiben több személy utazik majd a csónakban, ki kell jelölni egy vezetőt, aki már legalább a 16. életévét betöltötte, illetve ha gépi meghajtású csónakról, járműről van szó, akkor legalább 17 éves kell, hogy legyen az illető. Fontos szabályok vonatkoznak az elindulásra, illetve a kikötőből való kiállásra is. A parttól, illetve a kikötőhelytől való elindulásra illetve menetirány változtatására is akkor van lehetőség – szabályos keretek között – ha az nem zavar más, vízi közlekedésben részt vevőt, illetve úszót, aki a vízben tartózkodik – vagyis senkinek a testi épségét nem veszélyezteti. Fontos szabály, hogy ügyeljünk nagyon a kötelező felszerelésekre is: legalább egy db mentőmellény, legalább 1 db evező és horgony – ez utóbbinak meg kell haladnia a csónak horgony nélkül mért tömegének minimum az 5%-át. Ha nincsen speciális, szakszerű horgonyunk, akkor ez egy ideiglenes rögzítésre alkalmas, más, veszélytelen eszközzel is helyettesíthető. Valamint, kell még legyen a csónakban vízmérő, a kikötéshez alkalmas lánc vagy kötél, illetve egy elektromos lámpa, fényjelzés céljából, melyen több, egymástól függetlenül is működő led izzó, vagy dióda lelhető fel, de tartalék áramforrással is kell hogy rendelkezzünk a naplementétől a következő nap felkeltéig tartó időszakban. Tűzoltó készülék, illetve a csónak üzemben tartójának a pontos adatai és elérhetősége kell még, hogy velünk legyen az út során, amennyiben szabályszerűen szeretnénk csónakázni. Hamarosan folytatjuk!