Noha már októbert írunk a naptár szerint, az időjárás szerint még néha-néha meleg lesz. Azonban, ha hajós élményekben gazdag, kora őszi vízi túrákra vágyunk, akkor éppen itt az idő, hogy szétnézzünk a szervezett kajakos illetve kenus programok között. Hiszen ilyenkor csodaszép a táj, a nagy hőségtől sem kell már tartanunk, és a természet is az egyik leggazdagabb arcát fordítja felénk. Folyókon vagy tavakon? Lehet akár egyszerre mindkettő: például a csodálatos szép, és látnivalók terén rendkívül gazdag Tisza-tó. Egyik túralátogató mesélte, hogy számára egyszerűen lenyűgöző élmény volt. Persze ehhez sokat tett hozzá egy jó stílusú, hiteles és szórakoztató túravezető is, aki bizony ilyen esetekben mintegy idegenvezetőként is meg kell, hogy állja a helyét. A tó és a körülötte lévő élővilág bemutatása és – persze mindezek saját, testközelből való megismerése – adja a legfőbb élményt, és mellette pedig már csak hab a tortán, hogy eközben hódolhatunk egyik kedvenc vízi sportunknak is, és az értékes szabadlevegőn lehetünk. Madarak szempontjából a lehető legjobb időszak következik… Bizony, ha szép madarakat szeretnénk megfigyelni, és esetleg lencsevégre kapni, akkor az őszi idény lesz erre a legmegfelelőbb, hiszen ebben az időszakban sokkal több, érdekesebb látnivalónk lehet a többi évszakhoz képest. Ilyenkor már a seregélyek és a fecskék is gyülekeznek, hogy a nádasokban elbújva némi tápanyagban gazdag csemegét vegyenek magukhoz a hosszú vándorút előtt. A seregélyeket is megfigyelhetjük már ilyenkor, ahogy a tőlük megszokott alakzatban szelik át az eget, hogy kukacokra és egyéb puhatestű állatkákra vadásszanak. Vadkacsákat, sőt már ludakat is szép számmal kaphatunk lencsevégre ilyentájt, ekkorra már egyre többen és többen lesznek, ahogyan a szárcsák is több ezres kolóniákban repülve gyülekeznek. Izgalmas, három részre osztható vízi világ A fokozottan védett területű Tisza tó izgalmas, látnivalókban dúsgazdag vízi világát három külön részre oszthatjuk – főleg védettség, illetve a növény – és állatvilág szempontjából. Északabbra a fokozottan védett részt, míg középen a bárki számára megtekinthető területet lelhetjük fel, egyre délebbre haladva, a nyílt víztükör irányába, ahol akár még a jet-ski használata is megengedett. Kenuval, illetve alacsonyabb teljesítményű motorcsónakkal szépen be tudjuk járni majd ezt a területet, melyet leginkább Tiszafüred vagy Poroszló irányából lesz érdemes megközelítenünk. A sűrű és dúsan növő növényzet pedig remek bújócskát ad majd nekünk, ahol csónakunkból kiváló alkalom nyílik majd a különböző, szebbnél szebb madarak és madárrajok megfigyelésére.

A kajakozás és a kenuzás egyaránt remek szabadidős tevékenység, akkor is, ha csak hobbiszinten űzzük, érdemes belevágnunk. Fejleszti kitartásunkat, erőnlétünket és kiváló alkalom arra is, hogy a természetben, hazánk gyönyörű vizein töltsük szabadidőnket. Mielőtt vízi járgány vásárlására adnánk a fejünket, nézzük meg először is, mi is a különbség az egyes főbb típusok, vagyis a kajak és a kenu között? Rövid kis összefoglalónkból laikusuk is könnyedén megtalálhatják a főbb válaszokat, melyek alapján már könnyebb lesz dönteni. Anyag szempontjából hasonló a kínálat A hajók anyagát tekintve hasonló a kínálat mind a kajakok, mind pedig a kenuk esetében. Ma már nem csak fából készülnek a hajótestek, hanem egyre inkább előtérbe kerül a korszerű műanyag, de fém vagy üvegszálakkal készült hajókban is evezhetünk, melyek sokkal biztonságosabbak a modern technológiáiknak köszönhetően. Hajótestek és méretek A kajakok könnyebbek és keskenyebbek, könnyebben irányba tehetjük a hajót - a kenuk viszont nagyobb méretükből is adódóan kevésbé borulékonyak. Itt mélyebben és félig nyújtott lábbal ülünk a hajóban. A kenu ugyanis a kajakhoz képest tágasabb is, belső terében több a hely: itt padokon ülve evezünk. Míg a kajakban általában egyedül, vagy másodmagunkkal lapátolunk, addig egy kenuban többen evezünk egyszerre. Mi az, ami a leginkább eltér a két hajótípus között? Ez nem más, mint az evező és az evezés módja! A kenuhoz egytollú evezőt kapunk, csak egy oldalon kell egyszerre eveznünk. Az előttünk és a mögöttünk ülő a másik oldalon mártja vízbe a lapátját, így kiegyenlítődik az erő. A kajakhoz viszont kéttollú evező jár: a nyél mindkét végén lapát van, melyet felváltva merítünk a vízbe az egyik, majd a másik oldalon. Eltarthat egy darabig, mire ráérzünk a helyes technikára. Ez a fajta evezési gyakorlat minden izomcsoportot jótékonyan megdolgoztat vállunkban, hátunkban, karjainkban, sőt még hasizmainkat is erősíti. Magányos vízi fotós vagy inkább közösségi móka? Ezt is érdemes eldönteni, milyen kikapcsolódásra vágyunk a leginkább a vizeken? Ha inkább egyedül, csőre töltött fényképezőgéppel szeretjük élvezni a vizek kincseit, nem félünk az evezés kihívásaitól, és csöndesebb, gyorsabban suhanó vízi járgányt szeretnénk, akkor a kajak a mi hajónk. Ha vinnénk az egész családot, vagy túrázás közben is társasággal buliznánk, sőt, a kutyánkat sem szívesen hagyjuk otthon, kenut válasszunk.

A vízitúra-szezon még egy kicsit várat magára, de sosem lehet elég korán elkezdeni a felkészülést, hogy legalább lélekben ráhangolódjunk a nyárra, és persze a szabadságolást sem árt minél hamarabb elintézni. Vízitúrázni csodálatos és bármilyen korosztály számára lehetséges, a magyar vizek környéke pedig szinte kivétel nélkül gyönyörű. Magyarországon leginkább a Dunára és a Tiszára szerveznek vízitúrákat, most ezekkel a folyókkal kezdjük el a nyári ráhangolódást, szerintünk a két nagy valamelyikén érdemes elkezdeni a vízitúrázást. Az öreg Duna hatalmas és ésszel már-már felfoghatatlan, hogy mekkora mennyiségű víz zúdul a medrében napról-napra, a folyami hajózás mellett az indián kenus vízitúrázók is jól megférnek a szinte végtelen vízen. A hajómánia vízitúra-specialistái egyöntetű véleménye, hogy a Duna a mérete mellett a szerteágazósága miatt is a honi vízitúrázók paradicsoma, mindenki megtalálja rajta a számításait. Az Öreg-Dunán a teljesítménytúrázók falhatják a folyamkilométereket, a mellékágak békés csöndjében pedig akár alfába is lemehetünk, egy csobbanó teknősön, vagy vadászó sólymon kívül nem lesz, aki megzavarjon. A Tisza békésebb és lassabb folyású, mint a „nagy testvér”, viszont a vad kemping hívei szívesebben kenuznak itt, mint a Dunán. A keleti romantika sok helyütt tetten érhető a potenciális táborhelyek között, de természetesen szépen kiépített sátrazó helyekkel is találkozik a vízitúrázó. A Tiszához amúgy is valami furcsán erős kötődésünk van, a Tisza-túra fogalom és főleg a 18-25 éves korosztály jár ide előszeretettel kipihenni az éves fáradalmakat, no meg persze a vizsgaidőszak megpróbáltatásait. Ettől persze még korántsem nevezhető zsúfoltnak a Tisza környéke, és attól sem kell tartania senkinek, hogy úgy néznek ki a Tisza-menti települések, mint a budapesti belváros egy szép nyári estén. Jól megfér egymás mellett mindenki, és a helyiek mellett mi lennénk a legboldogabbak, ha egyre többen adnák a fejüket nyáron kenuzásra, felejthetetlen élményeket gyűjthetnek be a Tisza-túrázók egy-egy vízitúra alkalmával.