Nagyobb kiterjedésű tavainkon gyakran láthatunk szörfösöket, persze csak szeles időben, a „windsurf” Magyarországon is a népszerű vízi sportok közé tartozik. Európában a szörf egyértelműen a vitorlával megtámogatott szörfdeszkás vízi sportot jelenti, amely a hullámlovaglás továbbfejlesztett változataként a fiatalabb sportok közé tartozik. Magyarországon a szörfözés a ’80-as években jelent meg, és a ’90-es évek elejétől indult meg a fejlődés útján.
Manapság a szörfdeszkán „vitorlázók” szeles időben ugyanúgy hozzátartoznak a Balaton, a Velencei-tó, vagy a Fertő-tó képéhez, mint a vitorlással manőverezők sokasága. A kezdeti idők házi készítésű szörfdeszkái után a rendszerváltozás a nyugati deszkákat is behozta az országba, ami értelemszerűen a magyar szörfsport robbanásszerű fejlődését is eredményezte. Közhely, de a régi szörfösöknek azért még mindig kicsit bizsergető érzés leírni, olvasni, vagy beszélni róla, hogy ma már bizony minden a rendelkezésére áll annak, aki be akarja fogni a szelet. Bármi megvehető itthon, vagy külföldön, az online rendelt szörfös cuccok pár nap alatt megérkeznek.
Ahogy a hobbisportoknál az lenni szokott manapság, a felszerelések árai egy kicsit elszabadultak az utóbbi időben. Az újonnan vásárolt szörfdeszka és szörfvitorla ára mellbevágó lehet sokaknak és nem is biztos, hogy vadonatúj felszereléssel kell kezdeni a szörffel való ismerkedést. Rutinos hullámlovasok szerint kezdetben bőven elég, ha beérjük a használt szörf felszereléssel, szörfözni a használt deszkán és vitorlán is meg lehet tanulni. Vacakot, vagy nagyon elhasználtat persze még a kezdet kezdetén sem érdemes vásárolni (ha még nincs meg a rávaló, akkor inkább bérelj egyet, jobban jársz), egy valamirevaló használt deszkára is félre kell tennünk legalább 100.000-200.000.- forintot. Ehhez jön még értelemszerűen a vitorla, ami szintén nem olcsó mulatság, és persze a ruházat, ami nem pusztán divatból kell, erős szélben, nagy sebességnél komoly betegségeket lehet összeszedni, ha csak egy szál fürdőruhában szörfözik valaki.